piactörvény módosítás szempontjai

Az új rendeletnek az én véleményem szerint a következő szempontokat kell figyelembe vennie a 21. századi szemléletnek, a demokrácia elveinek, a magyar ember és a magyar táj érdekeinek megfelelően:

Legelső sorban és általánosságban: a törvénykezésnek a szabályozott terület leghatékonyabb működését kell szolgálnia, a törvény megsértőivel az igazságszolgáltatás foglalkozik majd.

A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek biztosítania kell alapvető emberi jogainkat:

1./ a szabad életválasztáshoz való alapvető emberi jog a szabad ételválasztás jogát szükségszerűen magában foglalja. Meg kell adni azoknak az embereknek a lehetőséget, akik házi készítésű élelmiszereket akarnak fogyasztani, akár azért, mert a személytelen, nagyüzemi élelmiszer előállításban nem bíznak, akár azért, mert személyesen akarnak tájékozódni az elfogyasztott élelmiszer eredetéről, személyesen a készítőtől. A hatósági ellenőrzés, a „fogyasztóvédelem” már sokak számára bebizonyította, hogy tevékenységük semmiféle minőségi garanciát nem jelent, hiszen számtalan, az egészségre ártalmas élelmiszer forgalmazása hatóságilag engedélyezett. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a szabad ember saját sorsáról szabadon dönthessen.

2./ a békés gyülekezéshez való alapvető jogunkat.


A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek lehetőséget kell biztosítania a becsületes ember számára, hogy termékeit, alkotásait, otthonában feleslegessé vált tárgyait szabadon bemutathassa, értékesítésre kínálja.

A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az érdeklődő a táj, a környék lakosságának termékeit, alkotásait, használati tárgyait megismerhesse, szabadon megvásárolhassa.


Indokaim:

A területemen megrendezett piac-szervező találkozókon szerzett tapasztalatok, más tájak gyakorlata és a hagyomány őrzése alapján elmondhatjuk:

A kis, helyi piacok/vásárok olyan közösségek, ahol mindenki ismer mindenkit, személyesen mindenki vállalja a felelősséget a dolgaiért: a kihozott portékáért, a tiszta asztalért, az ápolt kezéért, kimondott szavának igazáért. Nem tud elfutni, ismerjük, tudjuk hol lakik. A vevők számára pedig kiírjuk, és megengedjük, hogy elmenjen körülnézni.

A vásáron/piacon a részvétel senki számára sem kötelező, természetesen hosszútávon csak akkor marad fenn, ha a részvétel vonzó a résztvevők számára, erről pedig maguknak a résztvevőknek kell gondoskodni, a törvény nem tudja átvállalni a feladatot. Az értelmetlen szigorral alkotott szabályozás inkább csírájában folytja az ügyeket.

Pedig ezekre a kis helyi piacokra nagyon nagy szükség van, mert a multinacionális cégek erkölcstelen árpolitikája annyira leszorította a mezőgazdasági termékek árát, hogy haldoklik a háztáji gazdálkodás. A kis helyi piacok jelenléte biztosította mindig is a háztáji gazdálkodást, hiszen a szükségszerűen keletkező terményfelesleget valahol értékesíteni kell.

Manapság egyre többen gondolják úgy, hogy megbízhatóbb, egészségük megőrzése érdekében bölcsebb házi készítésű portékákat vásárolni, amelyeknek a készítője ott áll a portéka mögött, saját maga ugyanezt eszi, pontosan megtudható: miből készül és hogyan. Az embereknek biztosítani kell azt a jogukat, hogy maguk döntsék el mit esznek, hiszen a saját egészségükről, a saját életükről van szó.

Fontos szerepük volt mindig is a kis helyi piacoknak abban, hogy az elismerésre, dicséretre vágyó háziasszonyok bemutathatták új remekeiket. Nem ritkán onnan kerültek ki a később komoly országos vagy világsikert hozó receptek. Mennyire szüksége lenne ma is az élelmiszeriparunknak új sikertermékekre!

Nagyon fontos szerepe volt a kis helyi piacoknak a közösségformálásban is. Manapság ez a feladat az idegenforgalom, a turizmus számára is nagyon fontos. A jó hangulatú, érdekes helyi finomságokat kínáló kis piac komoly vonzerő Európa olyan tájain, akikről idegenforgalom tekintetében bizony példát vehetnénk: Provence és Toscana.

A turizmus világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a gazdaságnak. Itt, a festői szépségű Balaton-felvidéken, vagy a tó partján fájdalmas látni, mennyire kihasználatlan ez a terület az idegenforgalom és a turizmus szempontjából. Nem lehet persze csodálni, mert a Tesco áruházak, a hangulattalan pizzériák, steack-house-ok, élményfürdők vagy görög falu nyilván nem fogják a mi tájunkra csábítani a turistákat, hiszen ezekből a világon mindenhol van elég, nem egyszer a mieinknél színvonalasabb kivitelben. Amennyiben vissza akarjuk csábítani a turistákat erre a tájra – más célunk aligha lehet -, akkor olyan objektumokat kell létrehozni, olyan hangulatot kell teremteni, amely egyedülálló vonzerőt képvisel: finom magyar ételeket kínáló, jó hangulatú kisvendéglőket, családias fogadókat, a világhíres magyar vendégszeretettel, háziasszonyaink kitűnő süteményeivel vagy savanyúságaival, vagy a kiváló magyar pálinkával kell a vendégeket csábítani.

A piac-szervező találkozók tanúsága szerint több ezer ember érdeklődésére tart számot a hagyományokat felelevenítő, a tájat és embereit bemutató, emberi kapcsolatokat teremtő, baráti együttlét. Tudomásom szerint több községben szándékoznak ilyen piacokat létrehozni.

Elképzeléseink teljes összhangban vannak a fenntartható fejlődés elvével, a környezet elhasználódásának mérséklése szempontjából. A hosszú távon biztosítható fejlődés érdekében kívánatos, hogy fogyasztási szokásainkat olyan irányban változtassuk, hogy

a./ a minőségi fogyasztást részesítsük előnyben a mennyiségi fogyasztással szemben;
b./ a szállítást nem igénylő, helyi termékeket részesítsük előnyben a multinacionális cégek tömegtermékeivel szemben, amelyeket nem ritkán kontinenseken át cipelnek hozzánk, ugyancsak nem ritkán a választék bővítésének hamis látszatát keltve.

Javaslatom:

A minden részletre kiterjedő központi szabályozás helyett a piactörvény azt a szemléletet kell képviselje, hogy a piac vezetője/ a vásár szervezője személyesen vállal felelősséget azért, hogy az általa létrehozott és üzemeltetett piac/vásár a környék és lakosságának érdekeit képviseli. Elképzeléseit, a piac/ vásár szabályait a helyi vezetőkkel /polgármester, önkormányzati testület, jegyző/ egyeztetve, általuk elfogadva és ellenőrzésük alatt végzi. A tisztesség, a becsület, a józan ész és az emberiesség szabályai szerint, felelősen.

A 21. században elvárható gondolkodás szerint.

Ami pedig az adózást illeti: erre vonatkozóan is olyan szabályozást kell alkalmazni, amely senkinek az érdekeit nem sérti: a piac vezetője/ a vásár szervezője a beszedett helypénzből bizonyos hányadot a helyi/központi költségvetésbe befizet.

A rendelet módosításának általam elkészített módozatát a kommentben lehet elolvasni.

Harmathy Ildikó