Saturday, May 31, 2008
Bemutatkozás
Kedves Barátaim!
A gazdasági minisztérium kidolgozta a piactörvény /a vásárokról és piacokról szóló kormányrendelet/ tervezetét. A tervezet semmiben sem különbözik az utóbbi 60 évben született törvényektől: nehézkes, korszerűtlen, betarthatatlan.
Válaszlevél a Minisztériumnak:
Tisztel Cím!
Válaszát köszönöm.
Ahogy telefonbeszélgetésünk során is elmondtam, továbbra is ragaszkodnék hozzá, hogy a piactörvény a 21. században élő, a saját élete és környezete iránt felelősséget érző ember szempontjai szerint szülessen.
1. Helyi piac (LOCAL MARKET) vagy vásár üzemeltetésére/megrendezésére a jegyző a helyi Önkormányzattal egyeztetve olyan személynek ad engedélyt, akit alkalmasnak tart a piac/vásár üzemeltetésére/megrendezésére, az együttesen lefektetett szempontok érvényesítésére.
2. A helyi piacokon üzemelő, vagy vásárokon megjelenő kereskedőkre a kereskedelmi szabályozás érvényes, külön szabályozásra nincs szükség.
3. A helyi piacokon/vásárokon lehetőséget kell adni arra, hogy az üzemeltető/rendező (a helyi vezetőkkel egyeztetett módon) helyi portékák értékesítését megengedje józan belátása szerint, Hatósági beavatkozás nélkül. Ez különbözteti meg ugyanis a helyi piacot/vásárt az egyéb kereskedelmi tevékenységtől.
A helyi portékák értékesítése során a vevő közvetlenül a készítőtől/tulajdonostól vásárol, tudja, hogy Hatóság által nem ellenőrzött árut vesz, tehát a Hatóság felé nem reklamálhat. Felnőtt ember, döntésképes. (Amennyiben segíteni szeretnénk a jó döntés meghozatalában, akkor inkább meg kell tanítani arra, hogyan tudja maga eldönteni mondjuk például egy élelmiszer minőségét, beltartalmi értékeit. Erre lenne hivatott a Közszolgálati média: a Vevő ne fizetett reklámokból szerezze ismereteit, hanem közfogyasztásra alkalmas, érdekfeszítően előadott ismeretterjesztő anyagokból)
A helyi portékák értékesítése a következő okok miatt fontos:
- a fogyasztónak, aki egyrészt házi készítésű élelmiszert szeretne a kereskedelemben kapható tömegcikkek helyett, akár azért, mert ismerni akarja az élemiszer előállítóját, meg akarja tudni tőle, pontosan mit is eszik, akár azért, mert helyi különlegességre vágyik, helyi értékekkel akar ismerkedni.
- az eladónak, aki mezőgazdasági terményfeleslegét, a háztájiban előálló többletet értékesíteni kívánja, tehetségét vagy feleslegessé vált dolgait eladásra akarja kínálni környezetének
- a tájnak: a háztáji gazdálkodás ösztönzése, az őstermelők értékesítési lehetőségeinek bővítése, az otthonokban feleslegessé vált tárgyak újrahasznosításának lehetősége, a lakosság megélhetési gondjainak enyhítése, a jószellemű emberi kapcsolatok kiépítése és ápolása, a vendéglátás és a turizmus élénkítése, és mindezek által az élhetőbb és rendezettebb környezet érdekében.
- az országnak és a bolygónknak ugyanezekért, illetve ezen szempontokon keresztül az esztelen fogyasztás, és az ezt kiszolgáló, embert, országot és bolygót romboló árutranszport visszaszorítása érdekében.
Végül azt is szeretném kihangsúlyozni, hogy a fekete kereskedelmet, a fekete gazdaságot kizárólag azzal lehet visszaszorítani, ha a törvény a becsületes ember igényei szerint készül.
A helyi piacokon/vásárokon, ahol mindenki mindenkit ismer a közösség veti ki magából a tisztességtelen elemeket saját jó hírnevének megőrzése érdekében.
Tisztelettel:
aláírás
Kérem a támogatásotokat névvel, rövid bemutatkozással, elérhetőséggel ellátott vélemény formájában a kommentben.
Szóljatok mindenkinek!
Köszönettel:
Harmathy Ildikó
54 éves biológus-mérnök, piac-szervező, 3 gyermek anyja
http://ildikobirtok.hu/
piactörvény módosítás szempontjai
Az új rendeletnek az én véleményem szerint a következő szempontokat kell figyelembe vennie a 21. századi szemléletnek, a demokrácia elveinek, a magyar ember és a magyar táj érdekeinek megfelelően:
Legelső sorban és általánosságban: a törvénykezésnek a szabályozott terület leghatékonyabb működését kell szolgálnia, a törvény megsértőivel az igazságszolgáltatás foglalkozik majd.
A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek biztosítania kell alapvető emberi jogainkat:
1./ a szabad életválasztáshoz való alapvető emberi jog a szabad ételválasztás jogát szükségszerűen magában foglalja. Meg kell adni azoknak az embereknek a lehetőséget, akik házi készítésű élelmiszereket akarnak fogyasztani, akár azért, mert a személytelen, nagyüzemi élelmiszer előállításban nem bíznak, akár azért, mert személyesen akarnak tájékozódni az elfogyasztott élelmiszer eredetéről, személyesen a készítőtől. A hatósági ellenőrzés, a „fogyasztóvédelem” már sokak számára bebizonyította, hogy tevékenységük semmiféle minőségi garanciát nem jelent, hiszen számtalan, az egészségre ártalmas élelmiszer forgalmazása hatóságilag engedélyezett. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a szabad ember saját sorsáról szabadon dönthessen.
2./ a békés gyülekezéshez való alapvető jogunkat.
A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek lehetőséget kell biztosítania a becsületes ember számára, hogy termékeit, alkotásait, otthonában feleslegessé vált tárgyait szabadon bemutathassa, értékesítésre kínálja.
A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az érdeklődő a táj, a környék lakosságának termékeit, alkotásait, használati tárgyait megismerhesse, szabadon megvásárolhassa.
Indokaim:
A területemen megrendezett piac-szervező találkozókon szerzett tapasztalatok, más tájak gyakorlata és a hagyomány őrzése alapján elmondhatjuk:
A kis, helyi piacok/vásárok olyan közösségek, ahol mindenki ismer mindenkit, személyesen mindenki vállalja a felelősséget a dolgaiért: a kihozott portékáért, a tiszta asztalért, az ápolt kezéért, kimondott szavának igazáért. Nem tud elfutni, ismerjük, tudjuk hol lakik. A vevők számára pedig kiírjuk, és megengedjük, hogy elmenjen körülnézni.
A vásáron/piacon a részvétel senki számára sem kötelező, természetesen hosszútávon csak akkor marad fenn, ha a részvétel vonzó a résztvevők számára, erről pedig maguknak a résztvevőknek kell gondoskodni, a törvény nem tudja átvállalni a feladatot. Az értelmetlen szigorral alkotott szabályozás inkább csírájában folytja az ügyeket.
Pedig ezekre a kis helyi piacokra nagyon nagy szükség van, mert a multinacionális cégek erkölcstelen árpolitikája annyira leszorította a mezőgazdasági termékek árát, hogy haldoklik a háztáji gazdálkodás. A kis helyi piacok jelenléte biztosította mindig is a háztáji gazdálkodást, hiszen a szükségszerűen keletkező terményfelesleget valahol értékesíteni kell.
Manapság egyre többen gondolják úgy, hogy megbízhatóbb, egészségük megőrzése érdekében bölcsebb házi készítésű portékákat vásárolni, amelyeknek a készítője ott áll a portéka mögött, saját maga ugyanezt eszi, pontosan megtudható: miből készül és hogyan. Az embereknek biztosítani kell azt a jogukat, hogy maguk döntsék el mit esznek, hiszen a saját egészségükről, a saját életükről van szó.
Fontos szerepük volt mindig is a kis helyi piacoknak abban, hogy az elismerésre, dicséretre vágyó háziasszonyok bemutathatták új remekeiket. Nem ritkán onnan kerültek ki a később komoly országos vagy világsikert hozó receptek. Mennyire szüksége lenne ma is az élelmiszeriparunknak új sikertermékekre!
Nagyon fontos szerepe volt a kis helyi piacoknak a közösségformálásban is. Manapság ez a feladat az idegenforgalom, a turizmus számára is nagyon fontos. A jó hangulatú, érdekes helyi finomságokat kínáló kis piac komoly vonzerő Európa olyan tájain, akikről idegenforgalom tekintetében bizony példát vehetnénk: Provence és Toscana.
A turizmus világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a gazdaságnak. Itt, a festői szépségű Balaton-felvidéken, vagy a tó partján fájdalmas látni, mennyire kihasználatlan ez a terület az idegenforgalom és a turizmus szempontjából. Nem lehet persze csodálni, mert a Tesco áruházak, a hangulattalan pizzériák, steack-house-ok, élményfürdők vagy görög falu nyilván nem fogják a mi tájunkra csábítani a turistákat, hiszen ezekből a világon mindenhol van elég, nem egyszer a mieinknél színvonalasabb kivitelben. Amennyiben vissza akarjuk csábítani a turistákat erre a tájra – más célunk aligha lehet -, akkor olyan objektumokat kell létrehozni, olyan hangulatot kell teremteni, amely egyedülálló vonzerőt képvisel: finom magyar ételeket kínáló, jó hangulatú kisvendéglőket, családias fogadókat, a világhíres magyar vendégszeretettel, háziasszonyaink kitűnő süteményeivel vagy savanyúságaival, vagy a kiváló magyar pálinkával kell a vendégeket csábítani.
A piac-szervező találkozók tanúsága szerint több ezer ember érdeklődésére tart számot a hagyományokat felelevenítő, a tájat és embereit bemutató, emberi kapcsolatokat teremtő, baráti együttlét. Tudomásom szerint több községben szándékoznak ilyen piacokat létrehozni.
Elképzeléseink teljes összhangban vannak a fenntartható fejlődés elvével, a környezet elhasználódásának mérséklése szempontjából. A hosszú távon biztosítható fejlődés érdekében kívánatos, hogy fogyasztási szokásainkat olyan irányban változtassuk, hogy
a./ a minőségi fogyasztást részesítsük előnyben a mennyiségi fogyasztással szemben;
b./ a szállítást nem igénylő, helyi termékeket részesítsük előnyben a multinacionális cégek tömegtermékeivel szemben, amelyeket nem ritkán kontinenseken át cipelnek hozzánk, ugyancsak nem ritkán a választék bővítésének hamis látszatát keltve.
Javaslatom:
A minden részletre kiterjedő központi szabályozás helyett a piactörvény azt a szemléletet kell képviselje, hogy a piac vezetője/ a vásár szervezője személyesen vállal felelősséget azért, hogy az általa létrehozott és üzemeltetett piac/vásár a környék és lakosságának érdekeit képviseli. Elképzeléseit, a piac/ vásár szabályait a helyi vezetőkkel /polgármester, önkormányzati testület, jegyző/ egyeztetve, általuk elfogadva és ellenőrzésük alatt végzi. A tisztesség, a becsület, a józan ész és az emberiesség szabályai szerint, felelősen.
A 21. században elvárható gondolkodás szerint.
Ami pedig az adózást illeti: erre vonatkozóan is olyan szabályozást kell alkalmazni, amely senkinek az érdekeit nem sérti: a piac vezetője/ a vásár szervezője a beszedett helypénzből bizonyos hányadot a helyi/központi költségvetésbe befizet.
A rendelet módosításának általam elkészített módozatát a kommentben lehet elolvasni.
Harmathy Ildikó
Legelső sorban és általánosságban: a törvénykezésnek a szabályozott terület leghatékonyabb működését kell szolgálnia, a törvény megsértőivel az igazságszolgáltatás foglalkozik majd.
A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek biztosítania kell alapvető emberi jogainkat:
1./ a szabad életválasztáshoz való alapvető emberi jog a szabad ételválasztás jogát szükségszerűen magában foglalja. Meg kell adni azoknak az embereknek a lehetőséget, akik házi készítésű élelmiszereket akarnak fogyasztani, akár azért, mert a személytelen, nagyüzemi élelmiszer előállításban nem bíznak, akár azért, mert személyesen akarnak tájékozódni az elfogyasztott élelmiszer eredetéről, személyesen a készítőtől. A hatósági ellenőrzés, a „fogyasztóvédelem” már sokak számára bebizonyította, hogy tevékenységük semmiféle minőségi garanciát nem jelent, hiszen számtalan, az egészségre ártalmas élelmiszer forgalmazása hatóságilag engedélyezett. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy a szabad ember saját sorsáról szabadon dönthessen.
2./ a békés gyülekezéshez való alapvető jogunkat.
A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek lehetőséget kell biztosítania a becsületes ember számára, hogy termékeit, alkotásait, otthonában feleslegessé vált tárgyait szabadon bemutathassa, értékesítésre kínálja.
A piacokról és vásárokról szóló rendelkezésnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az érdeklődő a táj, a környék lakosságának termékeit, alkotásait, használati tárgyait megismerhesse, szabadon megvásárolhassa.
Indokaim:
A területemen megrendezett piac-szervező találkozókon szerzett tapasztalatok, más tájak gyakorlata és a hagyomány őrzése alapján elmondhatjuk:
A kis, helyi piacok/vásárok olyan közösségek, ahol mindenki ismer mindenkit, személyesen mindenki vállalja a felelősséget a dolgaiért: a kihozott portékáért, a tiszta asztalért, az ápolt kezéért, kimondott szavának igazáért. Nem tud elfutni, ismerjük, tudjuk hol lakik. A vevők számára pedig kiírjuk, és megengedjük, hogy elmenjen körülnézni.
A vásáron/piacon a részvétel senki számára sem kötelező, természetesen hosszútávon csak akkor marad fenn, ha a részvétel vonzó a résztvevők számára, erről pedig maguknak a résztvevőknek kell gondoskodni, a törvény nem tudja átvállalni a feladatot. Az értelmetlen szigorral alkotott szabályozás inkább csírájában folytja az ügyeket.
Pedig ezekre a kis helyi piacokra nagyon nagy szükség van, mert a multinacionális cégek erkölcstelen árpolitikája annyira leszorította a mezőgazdasági termékek árát, hogy haldoklik a háztáji gazdálkodás. A kis helyi piacok jelenléte biztosította mindig is a háztáji gazdálkodást, hiszen a szükségszerűen keletkező terményfelesleget valahol értékesíteni kell.
Manapság egyre többen gondolják úgy, hogy megbízhatóbb, egészségük megőrzése érdekében bölcsebb házi készítésű portékákat vásárolni, amelyeknek a készítője ott áll a portéka mögött, saját maga ugyanezt eszi, pontosan megtudható: miből készül és hogyan. Az embereknek biztosítani kell azt a jogukat, hogy maguk döntsék el mit esznek, hiszen a saját egészségükről, a saját életükről van szó.
Fontos szerepük volt mindig is a kis helyi piacoknak abban, hogy az elismerésre, dicséretre vágyó háziasszonyok bemutathatták új remekeiket. Nem ritkán onnan kerültek ki a később komoly országos vagy világsikert hozó receptek. Mennyire szüksége lenne ma is az élelmiszeriparunknak új sikertermékekre!
Nagyon fontos szerepe volt a kis helyi piacoknak a közösségformálásban is. Manapság ez a feladat az idegenforgalom, a turizmus számára is nagyon fontos. A jó hangulatú, érdekes helyi finomságokat kínáló kis piac komoly vonzerő Európa olyan tájain, akikről idegenforgalom tekintetében bizony példát vehetnénk: Provence és Toscana.
A turizmus világszerte az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a gazdaságnak. Itt, a festői szépségű Balaton-felvidéken, vagy a tó partján fájdalmas látni, mennyire kihasználatlan ez a terület az idegenforgalom és a turizmus szempontjából. Nem lehet persze csodálni, mert a Tesco áruházak, a hangulattalan pizzériák, steack-house-ok, élményfürdők vagy görög falu nyilván nem fogják a mi tájunkra csábítani a turistákat, hiszen ezekből a világon mindenhol van elég, nem egyszer a mieinknél színvonalasabb kivitelben. Amennyiben vissza akarjuk csábítani a turistákat erre a tájra – más célunk aligha lehet -, akkor olyan objektumokat kell létrehozni, olyan hangulatot kell teremteni, amely egyedülálló vonzerőt képvisel: finom magyar ételeket kínáló, jó hangulatú kisvendéglőket, családias fogadókat, a világhíres magyar vendégszeretettel, háziasszonyaink kitűnő süteményeivel vagy savanyúságaival, vagy a kiváló magyar pálinkával kell a vendégeket csábítani.
A piac-szervező találkozók tanúsága szerint több ezer ember érdeklődésére tart számot a hagyományokat felelevenítő, a tájat és embereit bemutató, emberi kapcsolatokat teremtő, baráti együttlét. Tudomásom szerint több községben szándékoznak ilyen piacokat létrehozni.
Elképzeléseink teljes összhangban vannak a fenntartható fejlődés elvével, a környezet elhasználódásának mérséklése szempontjából. A hosszú távon biztosítható fejlődés érdekében kívánatos, hogy fogyasztási szokásainkat olyan irányban változtassuk, hogy
a./ a minőségi fogyasztást részesítsük előnyben a mennyiségi fogyasztással szemben;
b./ a szállítást nem igénylő, helyi termékeket részesítsük előnyben a multinacionális cégek tömegtermékeivel szemben, amelyeket nem ritkán kontinenseken át cipelnek hozzánk, ugyancsak nem ritkán a választék bővítésének hamis látszatát keltve.
Javaslatom:
A minden részletre kiterjedő központi szabályozás helyett a piactörvény azt a szemléletet kell képviselje, hogy a piac vezetője/ a vásár szervezője személyesen vállal felelősséget azért, hogy az általa létrehozott és üzemeltetett piac/vásár a környék és lakosságának érdekeit képviseli. Elképzeléseit, a piac/ vásár szabályait a helyi vezetőkkel /polgármester, önkormányzati testület, jegyző/ egyeztetve, általuk elfogadva és ellenőrzésük alatt végzi. A tisztesség, a becsület, a józan ész és az emberiesség szabályai szerint, felelősen.
A 21. században elvárható gondolkodás szerint.
Ami pedig az adózást illeti: erre vonatkozóan is olyan szabályozást kell alkalmazni, amely senkinek az érdekeit nem sérti: a piac vezetője/ a vásár szervezője a beszedett helypénzből bizonyos hányadot a helyi/központi költségvetésbe befizet.
A rendelet módosításának általam elkészített módozatát a kommentben lehet elolvasni.
Harmathy Ildikó
Monday, May 26, 2008
TERVEZET - GKM/223/2008.
Ime a Piactörvény TERVEZET (A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI)
Készítette: Dr. Komáromi Márta Látta: Egyed Géza Gérnyi Gábor Dr. Bots Dénes Jóváhagyta: Dióssy Gábor Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/223/ /2008. a vásárokról és a piacokról szóló kormányrendeletről Budapest, 2008. április
EGYEZTETÉSI LAP
A) Állami szerve:k MeH MeH jogi és közigazgatási Államtitkár MeH Koalíciós Koord. Felelős Államtitkár MeH EKK Ágazati Párbeszéd Bizottság EÜH NFÜ FVM PM HM IRM KvVM KüM EüM ÖTM SZMM OKM LÜ MKEH GVH KSH Adatvédelmi Biztos Állampolgári jogok országgyűlési biztosa
B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: ÁFEOSZ BKIK ÉFOSZ Gyógyhatású Termékek Előállítóinak és Forgalmazóinak Egyesülete Informatikai Vállalkozások Szövetsége IPOSZ KASZ KISOSZ Magyar Agrárkamara Magyar Áruküldők Egyesülete Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége Magyar Cukrász Iparosok Országos Szövetsége Magyar Éttermi Szövetsége Magyar Ital és Áruautomata Szövetség MKIK Magyar Márkaszövetség Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Magyar Szállodaszövetség Magyar Vendéglátók Ipartestülete Magyar Vendéglátó Szövetség OKSZ Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület VOSZ-KSzSz
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
I. Tartalmi összefoglaló: A rendelet tervezete a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) foglalt felhatalmazás alapján – az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett, a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltakra figyelemmel – határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A tervezet a Kertv.-ben foglalt felhatalmazás és a jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján szabályozza a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit. A szabályozás a nyilvántartási eljárást gyorsítja, miután a jegyző a tervezet értelmében a kérelem beérkezését követően 15 napon belül nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését és a piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem és a szükséges ellenőrzések hatékony érvényesülését, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el.
A rendelet tervezete a közigazgatási egyeztetésen beérkezett észrevételek, valamint az előterjesztésben foglalt szabályozással kapcsolatosan, a „Rend és szabadság” program keretében, 2008. január 29-én a MeH-ben tartott egyeztetésen elhangzottaknak megfelelően átdolgozásra került. Ennek megfelelően kerültek átfogalmazásra a fogalmakról szóló rendelkezések. A rendeletben előírásra került, hogy a vásár, piac területén sorszámmal kell ellátni az értékesítésre, illetve egyéb tevékenységre szolgáló helyeket, amelyekről a termékbiztonság és a vásárlók biztonsága és a hatékonyabb ellenőrzés érdekében a vásár, piac fenntartója naprakész nyilvántartást vezet. A tervezet pontosan megjelöli azt, hogy a jegyzőnek kivel közli a nyilvántartásba vételről, az adatváltozásról, illetve a törlésről szóló határozatot, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóságok körét.
II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés az „Új rend és szabadság” program feladattervében szerepel.
III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek): A kormányrendelet megalkotására a Kertv. ad felhatalmazást. Az előterjesztés hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján, illetve a jegyzőktől, a kereskedőktől érkező visszajelzések, gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével, továbbá a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, egyéb szakmai szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel összhangban készült el.
IV. Várható szakmai hatások: A kereskedelem egy dinamikus tevékenység, amely követve a környezet változásait aktívan reagál a vele szembeni elvárásokra. A tervezetben megfogalmazott rendelkezések nem támasztanak minőségileg új elvárásokat, hanem a legális kereskedők érdekeit elősegítő, a kereskedelemre kiható más szakmai jogszabályokkal is összehangolt, egységes rendszerbe foglalt szabályozást jelentenek.
V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): A rendelet megalkotásának közvetlen gazdasági hatása nincs, költségvetési többletet nem igényel. Közvetett gazdasági hatása kedvező, mert a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó szabályozás az úgynevezett árnyékgazdaság visszaszorítását szolgálja.
VI. Várható társadalmi hatások: A tervezet a legálisan működő kereskedők, valamint a környezetében élők és a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. A rendelet megalkotásával mind a jegyző és az eljáró hatóságok, mind a kereskedők számára egyértelművé és átláthatóvá válik a vásáron és piacon folytatható kereskedelmi tevékenység folytatásának szabályi. Fentiekkel is összefüggésben a tervezettel kapcsolatban a társadalmi hatás várhatóan kedvező lesz.
VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését, piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el.
VIII. Fennmaradt vitás kérdések
IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve: Tárcán belül nyilatkozók szintje: Főosztályvezető Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vásárokról és a piacokról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek – a Kormány rendeleteként – a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
Melléklet A Kormány …/2008. (… …) Korm. Rendelete a vásárokról és a piacokról A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. §-a (1) bekezdésének h) és l) pontjában, valamint a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra, valamint a vásárokon, piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában a) vásár, piac: a Kertv.-ben meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely; b) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a kereskedelmi hatóság által meghatározott ideig – de legfeljebb 30 napig, indokolt esetben 60 napig tartható – vásár, ide nem értve a külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban rendezett vásárt; c) állandó vásár, illetve piac: a c) pontban meghatározott időtartamot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő vásárt, piacot is; d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki, adásvételi lehetőség, értékesítési forma, értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak; e) fenntartó: a vásár rendezője, piac fenntartója, a vásár, piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője, vagy használója, aki a vásáron, piacon értékesítők részére a helyhasználatot biztosítja és akit vásár rendezésére, piac tartására jogosultként nyilvántartásba vettek; f) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult.
2. § (1) Vásáron és piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre, az értékesítő helyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírásoknak megfelelően termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. (2) A vásár és a piac területén létesített üzlet működésére, valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. (3) Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amelynek üzemeltetője vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folyatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal. (4) Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vétel nem mentesíti az üzemeltetőt, illetve a vásár, piac területén értékesítő kereskedőt a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (5) Az üzemeltetőnek a vásár, piac működése idején (a tevékenység gyakorlása) helyén rendelkeznie kell a vásár, piac tartására való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal, azokat az ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóságok részére fel kell mutatnia.
3. § (1) Vásár rendezésére és piac tartására jogosult a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, továbbá aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban együtt: EGT-állam) vagy olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján – a szabad mozgás és tartózkodás joga, továbbá a naptári évenként 90 munkanapot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás joga tekintetében – az EGT-állam állampolgárával azonos jogállást élvez. (2) Vásáron és piacon a 2. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint – kizárólag az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – magánszemély.
4. § (1) A Kormány – e rendelet, valamint a Kertv. 9. §-ának (1) bekezdése tekintetében – kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. A vásár rendezésére, piac tartására az jogosult, akit a vásár, illetve piac helye szerint illetékes jegyző nyilvántartásba vett. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve csatolni kell: a) a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét; b) a fenntartó vállalkozói igazolványának számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát; c) az üzemeltető nevét, amennyiben az nem a fenntartó; d) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; e) a vásár, piac címét, helyrajzi számát; f) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével; g) a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; h) a (3) bekezdésben meghatározott szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabály szerinti adatokat, dokumentumokat; i) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; j) a vásár, piac működésének rendjét; i) élelmiszer, élelmiszer-nyersanyag felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédőszer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve élelmiszer-higiéniai kirendeltsége (a továbbiakban: MgSzH) részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. (3) A jegyző a (2) bekezdés f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján, továbbá a külön jogszabály szerint a közegészségügyi követelményeknek való megfelelést megállapító az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelést megállapító MgSzH szakhatósági hozzájárulását hivatalból szerzi be. (4) A jegyző a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatát a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg. A jegyző által vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a nyilvántartásba vétel időpontját, b) a nyilvántartás sorszámát; c) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét; d) a fenntartó vállalkozói igazolványának számát, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát e) az üzemeltető nevét, amennyiben az nem a fenntartó; f) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; g) a vásár, piac címét; h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; i) a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát; j) a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozást; k) az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit; l) a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját. (5) A (3) bekezdés c)-h) pontjában foglalt adatokban történő változásról a rendező köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni. A jegyző a változást határozattal a nyilvántartásba bejegyzi.
5. § (1) Vásáron és piacon kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba: a) fűszerpaprika-őrlemény; b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron a Jöt. 110. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint; c) gyermekjáték, -játékszer, számítógépes játékszoftver, videojáték-gép; d) adathordozó eszközök; e) állatgyógyászati készítmény, növényvédő szer; f) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő; g) látást javító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék; h) barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; i) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek); j) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, I., II., III., IV. vagy V. osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray k) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; l) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény. (2) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő – valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező – magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat használtcikk-piacon és -vásáron alkalomszerűen értékesítheti. Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a nemesfém termék és drágakő, ideértve a változatlan állapotban már nem értékesíthető nemesfém termékeket és drágaköveket is. (3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint. (4) Vásáron, piacon gyűjtött, szedett gomba csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a vásár, piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik.
6. § (1) A vásár és piac rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét. (2) A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő köteles az értékesítés helyén, a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét. (3) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti az üzemeltetővel, illetve a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Az üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott, a kereskedő, a (2) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire, a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával – annak jellege szerint – a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve a 4. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tevékenységet végző kereskedő esetében az MgSzH-hoz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető és a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.
7. § (1) A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni. (2) Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket. (3) Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a piactérképet a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely, stb.) pontos megjelölésével, b) a sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói igazolványának számát, őstermelői igazolványának számát.
8. § (1) A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezi. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni. (2) Az üzemeltető az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztathatja, amelynek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé.
9. § (1) Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt köteles a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni. (2) A vásárok és piacok e rendeletben foglalt nyilvántartásba vétele feltételeinek meglétét a jegyző ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok működésére, valamint az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a területileg illetékes vámhatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőség, a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni. (3) A jegyző a fenntartót a nyilvántartásból határozattal törli, ha a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, b) a vásár, piac megszűnik, c) a vásár, piac működése a jogszabályban előírt feltételeknek, az annak teljesítésére vonatkozó felszólítás ellenére sem felel meg. (4) A jegyző a nyilvántartásba vételről, a 4. § (5) bekezdésében foglalt változásról, valamint a (2) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatát az érintetteken kívül közli az (1) bekezdésben megjelölt hatóságokkal, valamint az illetékes rendőrkapitánysággal. Az (2) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatot egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal is közölni kell. (5) A fenntartó az adott területen a vásár, piac befejezését vagy megszűnését, illetve megszűntetését követően köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet; b) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelet; c) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/1998. (V. 22.) Korm. rendelet; d) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 161/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet; e) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet; f) a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a; g) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 35. §-ának (3) és (4) bekezdése; h) egyes kormányrendeleteknek a csatlakozással összefüggésben szükséges módosításáról szóló 268/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-a; i) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. §-a, 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja; j) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvénnyel, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 2. §-a, valamint 31. §-a (3) bekezdésének b) pontja, k) az egyes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet 5. §-a és a 14. § (4) bekezdésének d) pontja. (3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és nyilvántartásba vett vásár, piac esetében a fenntartónak az e rendeletben foglalt feltételeknek legkésőbb a rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell eleget tenni. 10. § Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja. ELŐTERJESZTÉS Hazánk európai uniós csatlakozása és a piacgazdaság fejlődése miatt a kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó szabályozások áttekintése és korszerűsítése kiemelkedően fontossá és időszerűvé vált. A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2006. június 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte. Az előterjesztés mellékletét képező rendelet tervezete a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben foglalt felhatalmazás alapján – az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltakra figyelemmel – határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A tervezet a Kertv. felhatalmazása és a jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján szabályozza a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit. A szabályozás a nyilvántartási eljárást gyorsítja, miután a jegyző a tervezet értelmében a kérelem beérkezését követően 15 napon belül nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését, piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, mely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el.
Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot fogadja el.
Készítette: Dr. Komáromi Márta Látta: Egyed Géza Gérnyi Gábor Dr. Bots Dénes Jóváhagyta: Dióssy Gábor Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GKM/223/ /2008. a vásárokról és a piacokról szóló kormányrendeletről Budapest, 2008. április
EGYEZTETÉSI LAP
A) Állami szerve:k MeH MeH jogi és közigazgatási Államtitkár MeH Koalíciós Koord. Felelős Államtitkár MeH EKK Ágazati Párbeszéd Bizottság EÜH NFÜ FVM PM HM IRM KvVM KüM EüM ÖTM SZMM OKM LÜ MKEH GVH KSH Adatvédelmi Biztos Állampolgári jogok országgyűlési biztosa
B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: ÁFEOSZ BKIK ÉFOSZ Gyógyhatású Termékek Előállítóinak és Forgalmazóinak Egyesülete Informatikai Vállalkozások Szövetsége IPOSZ KASZ KISOSZ Magyar Agrárkamara Magyar Áruküldők Egyesülete Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége Magyar Cukrász Iparosok Országos Szövetsége Magyar Éttermi Szövetsége Magyar Ital és Áruautomata Szövetség MKIK Magyar Márkaszövetség Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Magyar Szállodaszövetség Magyar Vendéglátók Ipartestülete Magyar Vendéglátó Szövetség OKSZ Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület VOSZ-KSzSz
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
I. Tartalmi összefoglaló: A rendelet tervezete a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) foglalt felhatalmazás alapján – az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett, a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltakra figyelemmel – határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A tervezet a Kertv.-ben foglalt felhatalmazás és a jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján szabályozza a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit. A szabályozás a nyilvántartási eljárást gyorsítja, miután a jegyző a tervezet értelmében a kérelem beérkezését követően 15 napon belül nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését és a piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem és a szükséges ellenőrzések hatékony érvényesülését, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el.
A rendelet tervezete a közigazgatási egyeztetésen beérkezett észrevételek, valamint az előterjesztésben foglalt szabályozással kapcsolatosan, a „Rend és szabadság” program keretében, 2008. január 29-én a MeH-ben tartott egyeztetésen elhangzottaknak megfelelően átdolgozásra került. Ennek megfelelően kerültek átfogalmazásra a fogalmakról szóló rendelkezések. A rendeletben előírásra került, hogy a vásár, piac területén sorszámmal kell ellátni az értékesítésre, illetve egyéb tevékenységre szolgáló helyeket, amelyekről a termékbiztonság és a vásárlók biztonsága és a hatékonyabb ellenőrzés érdekében a vásár, piac fenntartója naprakész nyilvántartást vezet. A tervezet pontosan megjelöli azt, hogy a jegyzőnek kivel közli a nyilvántartásba vételről, az adatváltozásról, illetve a törlésről szóló határozatot, valamint az ellenőrzésre jogosult hatóságok körét.
II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés az „Új rend és szabadság” program feladattervében szerepel.
III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek): A kormányrendelet megalkotására a Kertv. ad felhatalmazást. Az előterjesztés hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján, illetve a jegyzőktől, a kereskedőktől érkező visszajelzések, gyakorlati tapasztalatok figyelembevételével, továbbá a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, egyéb szakmai szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel összhangban készült el.
IV. Várható szakmai hatások: A kereskedelem egy dinamikus tevékenység, amely követve a környezet változásait aktívan reagál a vele szembeni elvárásokra. A tervezetben megfogalmazott rendelkezések nem támasztanak minőségileg új elvárásokat, hanem a legális kereskedők érdekeit elősegítő, a kereskedelemre kiható más szakmai jogszabályokkal is összehangolt, egységes rendszerbe foglalt szabályozást jelentenek.
V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): A rendelet megalkotásának közvetlen gazdasági hatása nincs, költségvetési többletet nem igényel. Közvetett gazdasági hatása kedvező, mert a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó szabályozás az úgynevezett árnyékgazdaság visszaszorítását szolgálja.
VI. Várható társadalmi hatások: A tervezet a legálisan működő kereskedők, valamint a környezetében élők és a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. A rendelet megalkotásával mind a jegyző és az eljáró hatóságok, mind a kereskedők számára egyértelművé és átláthatóvá válik a vásáron és piacon folytatható kereskedelmi tevékenység folytatásának szabályi. Fentiekkel is összefüggésben a tervezettel kapcsolatban a társadalmi hatás várhatóan kedvező lesz.
VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését, piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, amely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el.
VIII. Fennmaradt vitás kérdések
IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció Kormányülést követő tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve: Tárcán belül nyilatkozók szintje: Főosztályvezető Határozati javaslat A Kormány megtárgyalta és elfogadta a vásárokról és a piacokról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek – a Kormány rendeleteként – a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
Melléklet A Kormány …/2008. (… …) Korm. Rendelete a vásárokról és a piacokról A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. §-a (1) bekezdésének h) és l) pontjában, valamint a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra, valamint a vásárokon, piacokon folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet alkalmazásában a) vásár, piac: a Kertv.-ben meghatározott értékesítési forma, értékesítési hely; b) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a kereskedelmi hatóság által meghatározott ideig – de legfeljebb 30 napig, indokolt esetben 60 napig tartható – vásár, ide nem értve a külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban rendezett vásárt; c) állandó vásár, illetve piac: a c) pontban meghatározott időtartamot meghaladó ideig működő értékesítési forma, értékesítési hely, ideértve az ugyanazon helyszínen, nyitva tartása szerint csak meghatározott napokon és meghatározott időben, de rendszeresen működő vásárt, piacot is; d) használtcikk-vásár, illetve -piac: olyan helyi jellegű, általában időszaki, adásvételi lehetőség, értékesítési forma, értékesítési hely, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható terméket (használt cikk) árusítanak; e) fenntartó: a vásár rendezője, piac fenntartója, a vásár, piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője, vagy használója, aki a vásáron, piacon értékesítők részére a helyhasználatot biztosítja és akit vásár rendezésére, piac tartására jogosultként nyilvántartásba vettek; f) üzemeltető: a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, piac vezetését, működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult.
2. § (1) Vásáron és piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az értékesített termékre, az értékesítő helyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírásoknak megfelelően termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető kereskedelmi szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható. (2) A vásár és a piac területén létesített üzlet működésére, valamint az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. (3) Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen a településrendezési terv vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy amelynek üzemeltetője vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folyatott tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt építésügyi, közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek, valamint rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal. (4) Az e rendelet szerinti nyilvántartásba vétel nem mentesíti az üzemeltetőt, illetve a vásár, piac területén értékesítő kereskedőt a tevékenység végzéséhez, illetve a termék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (5) Az üzemeltetőnek a vásár, piac működése idején (a tevékenység gyakorlása) helyén rendelkeznie kell a vásár, piac tartására való jogosultságot igazoló irattal, dokumentumokkal, azokat az ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóságok részére fel kell mutatnia.
3. § (1) Vásár rendezésére és piac tartására jogosult a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] és a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, továbbá aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban együtt: EGT-állam) vagy olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján – a szabad mozgás és tartózkodás joga, továbbá a naptári évenként 90 munkanapot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás joga tekintetében – az EGT-állam állampolgárával azonos jogállást élvez. (2) Vásáron és piacon a 2. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint – kizárólag az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – magánszemély.
4. § (1) A Kormány – e rendelet, valamint a Kertv. 9. §-ának (1) bekezdése tekintetében – kereskedelmi hatóságként a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: jegyző) jelöli ki. A vásár rendezésére, piac tartására az jogosult, akit a vásár, illetve piac helye szerint illetékes jegyző nyilvántartásba vett. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve csatolni kell: a) a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét; b) a fenntartó vállalkozói igazolványának számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a bírósági nyilvántartásba vételi számát; c) az üzemeltető nevét, amennyiben az nem a fenntartó; d) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; e) a vásár, piac címét, helyrajzi számát; f) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével; g) a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.), a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; h) a (3) bekezdésben meghatározott szakhatósági hozzájáruláshoz szükséges, külön jogszabály szerinti adatokat, dokumentumokat; i) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; j) a vásár, piac működésének rendjét; i) élelmiszer, élelmiszer-nyersanyag felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédőszer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve élelmiszer-higiéniai kirendeltsége (a továbbiakban: MgSzH) részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. (3) A jegyző a (2) bekezdés f) pontjában foglaltak igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes földhivatal megkeresése útján, továbbá a külön jogszabály szerint a közegészségügyi követelményeknek való megfelelést megállapító az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelést megállapító MgSzH szakhatósági hozzájárulását hivatalból szerzi be. (4) A jegyző a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatát a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg. A jegyző által vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a nyilvántartásba vétel időpontját, b) a nyilvántartás sorszámát; c) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét; d) a fenntartó vállalkozói igazolványának számát, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát e) az üzemeltető nevét, amennyiben az nem a fenntartó; f) a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét; g) a vásár, piac címét; h) a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac napi/heti nyitvatartási idejét; i) a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek számát; j) a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozást; k) az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit; l) a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját. (5) A (3) bekezdés c)-h) pontjában foglalt adatokban történő változásról a rendező köteles a jegyzőt haladéktalanul értesíteni. A jegyző a változást határozattal a nyilvántartásba bejegyzi.
5. § (1) Vásáron és piacon kizárólag működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba: a) fűszerpaprika-őrlemény; b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki termék, kivéve az alkalmi (ünnepi) vásáron a Jöt. 110. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint; c) gyermekjáték, -játékszer, számítógépes játékszoftver, videojáték-gép; d) adathordozó eszközök; e) állatgyógyászati készítmény, növényvédő szer; f) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő; g) látást javító szemüveg, kontaktlencse, kozmetikai termék; h) barlangi képződmény, szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány; i) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek); j) fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, I., II., III., IV. vagy V. osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray k) „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag; l) külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény. (2) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő – valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező – magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat használtcikk-piacon és -vásáron alkalomszerűen értékesítheti. Nem tekinthető használt cikknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a nemesfém termék és drágakő, ideértve a változatlan állapotban már nem értékesíthető nemesfém termékeket és drágaköveket is. (3) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint. (4) Vásáron, piacon gyűjtött, szedett gomba csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a vásár, piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik.
6. § (1) A vásár és piac rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét. Fel kell tüntetni továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét. (2) A vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedő köteles az értékesítés helyén, a vásárlók számára jól láthatóan és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét. (3) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti az üzemeltetővel, illetve a kereskedővel. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség szerint orvosolni kell. Az üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott, a kereskedő, a (2) bekezdésben meghatározott elérhetőségeire, a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával – annak jellege szerint – a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve a 4. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tevékenységet végző kereskedő esetében az MgSzH-hoz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát az üzemeltető és a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.
7. § (1) A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól látható módon sorszámmal ellátni. (2) Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni, amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket, helyszíneket. (3) Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a piactérképet a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely, stb.) pontos megjelölésével, b) a sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve székhelyét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói igazolványának számát, őstermelői igazolványának számát.
8. § (1) A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezi. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni. (2) Az üzemeltető az általa tartandó vásárról, piacról, annak időpontjáról, gyakoriságáról, (szak)jellegéről, az értékesítésre kerülő termékek köréről a megrendezést megelőzően legalább 60 nappal a vásár, piac helye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarát írásban tájékoztathatja, amelynek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé.
9. § (1) Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt köteles a vásár, piac területén tartózkodni, a vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben közreműködni. (2) A vásárok és piacok e rendeletben foglalt nyilvántartásba vétele feltételeinek meglétét a jegyző ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok működésére, valamint az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását az engedélyezésben részt vevő hatóságok, a fogyasztóvédelmi hatóság, a területileg illetékes vámhatóság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal illetékes szervezeti egysége, a munkabiztonsági, munkaügyi felügyelőség, a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni. (3) A jegyző a fenntartót a nyilvántartásból határozattal törli, ha a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn, b) a vásár, piac megszűnik, c) a vásár, piac működése a jogszabályban előírt feltételeknek, az annak teljesítésére vonatkozó felszólítás ellenére sem felel meg. (4) A jegyző a nyilvántartásba vételről, a 4. § (5) bekezdésében foglalt változásról, valamint a (2) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatát az érintetteken kívül közli az (1) bekezdésben megjelölt hatóságokkal, valamint az illetékes rendőrkapitánysággal. Az (2) bekezdés szerinti törlésről szóló határozatot egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolványt kiadó körzetközponti jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal is közölni kell. (5) A fenntartó az adott területen a vásár, piac befejezését vagy megszűnését, illetve megszűntetését követően köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.
10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet; b) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 5/1997. (I. 22.) Korm. rendelet; c) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 103/1998. (V. 22.) Korm. rendelet; d) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 161/2000. (IX. 21.) Korm. rendelet; e) a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 202/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet; f) a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a; g) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 35. §-ának (3) és (4) bekezdése; h) egyes kormányrendeleteknek a csatlakozással összefüggésben szükséges módosításáról szóló 268/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. §-a; i) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes gazdasági és közlekedési ágazati feladatokat érintő kormányrendeletek módosításáról szóló 227/2005. (X. 13.) Korm. rendelet 8. §-a, 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja; j) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvénnyel, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 2. §-a, valamint 31. §-a (3) bekezdésének b) pontja, k) az egyes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet 5. §-a és a 14. § (4) bekezdésének d) pontja. (3) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. (4) A rendelet hatálybalépésekor már működő és nyilvántartásba vett vásár, piac esetében a fenntartónak az e rendeletben foglalt feltételeknek legkésőbb a rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell eleget tenni. 10. § Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja. ELŐTERJESZTÉS Hazánk európai uniós csatlakozása és a piacgazdaság fejlődése miatt a kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó szabályozások áttekintése és korszerűsítése kiemelkedően fontossá és időszerűvé vált. A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvényt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2006. június 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg hatályon kívül helyezte. Az előterjesztés mellékletét képező rendelet tervezete a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben foglalt felhatalmazás alapján – az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett a különböző, a kereskedelmi tevékenységre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (Ket.) foglaltakra figyelemmel – határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. A tervezet a Kertv. felhatalmazása és a jelenleg hatályos szabályozás felülvizsgálata alapján szabályozza a vásár- és piactartás részletes szabályait, a vásárrendező és piacfenntartó tevékenységek végzésének, valamint korlátozásának részletes feltételeit. A szabályozás a nyilvántartási eljárást gyorsítja, miután a jegyző a tervezet értelmében a kérelem beérkezését követően 15 napon belül nyilvántartásba veszi a kérelmezőt. A tervezet nyilvántartáshoz köti a vásár rendezését, piac tartását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 9. cikke alapján a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot, annak gyakorlását csak meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet engedélyezési rendszerhez kötni. A tervezet ezen kritériumoknak megfelel. Nem tartalmaz hátrányos megkülönböztetést az Európai Unió tagállamainak szolgáltatói között. Közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá a nyilvántartás szükségességét: a tevékenység nyilvántartáshoz kötése elősegíti a feketekereskedelem visszaszorítását, a fogyasztóvédelem hatékony érvényesülését, mely célok kevésbé korlátozó intézkedés útján nem, illetve nem hasonló hatékonysággal érhetőek el.
Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot fogadja el.
Az érvényben lévő piactörvény
35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról
A vásár- és piactartás jogosultságának feltételeit a Kormány - a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a következők szerint állapítja meg:1. § (1) A rendelet hatálya a vásárt rendezőkre, illetve piacot fenntartókra, valamint a vásáron, illetve piacon értékesítő tevékenységet folytatókra terjed ki.(2) A rendezhető országos és helyi vásárok, valamint a fenntartható piacok típusait a rendelet melléklete határozza meg.(3) E rendelet alkalmazásábana) vásár: országos vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kijelölt helyen - általában nyílt területen - rendszerint kirakodással mutatják be;b) piac: általában napi, esetenként heti szükségletek kielégítésére szolgáló - rendszerint szabadtéri - adásvételi lehetőség, ahol a jogszabályok által lehetővé tett körben élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat és egyes háztartási cikkeket árusítanak;c) vásárcsarnok: az oldalfalakkal körülhatárolt fedett építményben működő piac;d) használt cikk: az eredeti célra még rendeltetésszerűen használatható, újraértékesített termék. Nem tekinthető használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, az importált nemesfém termék és drágakő, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő;e) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a jegyző által meghatározott ideig tartó és nyilvántartásba vett vásár.(4) A vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására - ideértve a jövedéki termékek árusítását is - a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A vásárcsarnokra a piacra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.2. § (1) Vásár rendezésére és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Vásárt, illetve piacot a helyi önkormányzat (a fővárosban: főváros és kerületei), továbbá gazdálkodó szervezet és gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy rendezhet, illetve tarthat fenn, ha a vásár, illetve piac helye szerint illetékes település, a fővárosban a kerület jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba vette. A hatósági nyilvántartásra az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályai az irányadók.(2) A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez - az e) és h) pontban foglaltak kivételével, hiteles másolatban - csatolni kell:a) a cég (egyéni cég) bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;b) egyéb gazdálkodó szervezet esetén a cég bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;c) társadalmi szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását;d) alapítvány esetén az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételének igazolását;e) a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve az egyéni vállalkozó esetében azt az okiratot, amelyből megállapítható, hogy az 1988. évi VI. törvény 29. és az 1990. évi V. törvény 5. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn;f) a (4) bekezdés a) pontjában előírt feltétel meglétét tanúsító okiratokat, az (5) bekezdésben megjelölt szakhatósági és egyéb hatósági engedélyeket;g) a területhasználat jogszerűségét igazoló okiratot;h) A kérelmező kötelezettséget vállaló nyilatkozatát arról, hogy - vásár, illetve piac befogadóképességének határáig - mindazok számára lehetővé teszi a vásári (piaci) árusítást, akik részére azt a jogszabály megengedi, továbbá érvényt szerez e jogszabályban meghatározott előírásoknak és tilalmaknak, valamint ellenőrzi a vásár, illetve a piac rendjét.(3) A (2) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt iratokat eredetben kell a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez csatolni.(4) A jegyző a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba veszi, ha az azt rendező, illetve fenntartó rendelkezika) a rendezni kívánt vásár, illetve fenntartani kívánt piac szakmai jellegének (típusának) az (5) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő területtel és felszereltséggel;b) a szükséges szakhatósági engedélyekkel;c) egyéni vállalkozó esetében egyéni cégként történt cégbejegyzéssel; továbbád) ha a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás élelmiszer-higiéniai kirendeltsége (a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség) részére állandó jelleggel ingyenes helyiség használati jogot biztosít a vásár, illetve a piac területén.(5) A vásárrendezés, illetve a piactartás céljára igénybe venni kívánt terület akkor megfelelő, ha az - jellegétől függően - kielégíti a jogszabályban előírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeket, rendelkezik az értékesítőhelyek számának megfelelő gépkocsiparkoló hellyel. A kérelmezőnek rendelkeznie kell a jegyzőnek a létesítésre vonatkozó - általános rendezési terv figyelembevételével kialakított - előzetes hozzájárulásával, továbbá a fővárosban a területet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának alapján piactartásra kijelölték.(6) A jegyző határozatban közli a vásár rendezőjével, illetve a piac fenntartójával a szakhatóságok által előírt kötelezettségeket.3. § (1) Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.(2) Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba:a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;c) kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék;d) mérgező és veszélyes anyag;e) látást javító szemüveg, kontaktlencse;f) polgári használatra szolgáló kézi lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray;g) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;h) kulturális javak;i) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;j) olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.(3) Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba:a) fűszerpaprika-őrlemény;b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint meghatározott jövedéki termék;c) növényvédő szer;d) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;e) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek).(4) A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és növényegészségügyi, köztisztasági előírásokat.4. § (1) Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - magánszemély árusíthat.(2) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólaga) a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot,b) a saját gazdaságban előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket,c) mézet (lépesmézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírtárusíthat, az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint.(3) Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik.(4) A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.(5) Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.(6) E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.5. § (1) A vásár, illetve piac rendjét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét.(2) Ha a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az adott területen a vásárrendezői, illetve piacfenntartói tevékenységét megszünteti, köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.6. § (1) A vásárrendező köteles az általa tartandó vásárról típus és időpont megjelölésével legalább 30 nappal a megrendezést megelőzően írásban tájékoztatni a vásár helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és vámhivatalt.(2) A vásár, illetve piac nyitva tartásának idejét - az önkormányzat által rendezett vásár, illetve fenntartott piac kivételével 05 és 20 óra között - a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti.(3) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az árusítást helypénz, a piaci árusító helyiségek (pavilon stb.) rendelkezésre bocsátása esetén bérleti díj fizetéséhez kötheti. Ezek mértékét a rendező (fenntartó) állapítja meg.7. § (1) A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a jegyző, önkormányzati rendeletben hatósági joggal felruházott piacfelügyelő, az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák végzik. A hatósági ellenőrzésre - eltérő szabályozás hiányában - az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.(2) A rendező (fenntartó) köteles a vásár, illetve a piac rendjét folyamatosan ellenőrizni.(3)(a rendelkezés 2000. szeptember 29-től hatályon kívül helyezve)8. § (1) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója e tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.(2) A 7. § (1) bekezdésében felsorolt - ellenőrzésre feljogosított - hatóságok kezdeményezhetik a vásár rendezőjének, a piac fenntartójának nyilvántartásból való törlését, amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy három esetben nem szerzett érvényt annak, hogy a vásár, illetve a piac területén az árusítás az e jogszabályban előírt feltételek szerint, illetve a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történjék.(3) A nyilvántartásból törölni kell azt, akia) a nyilvántartásba vett tevékenységét megszünteti,b) az e rendeletben előírt feltételeknek már nem felel meg,c) tevékenységét a jogszabályokban előírt kötelezettségeit megsértve folytatja, és ezzel az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítása ellenére sem hagy fel.(4) Az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelyet a nyilvántartásból a (2) bekezdésben meghatározott okból töröltek; továbbá az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelynek vezető tisztségviselői között olyan személy található, aki ugyanilyen okból törölt gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személynek vezető tisztségviselője volt; a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig nem vehető nyilvántartásba.(5) A nyilvántartásból való törlésről az érintetteken kívül a Cégbíróságot, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőt és az ellenőrzésre jogosult hatóságokat is értesíteni kell.9. § (1) Ez a rendelet 1995. július 1. napján lép hatályba.(2) A helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes közigazgatási hivatal vezetője - az 1987. évi XI. törvény rendelkezéseire figyelemmel - köteles kezdeményezni a hatályos helyi szabályozás rendelkezéseinek e rendelettel történő összhangba hozatalát.(3) A Kormány felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy az ipari és kereskedelmi, valamint a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályait.(4) A már működő vásárok rendezőit, illetve piacok fenntartóit a rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a 2. §-ban foglaltak szerint nyilvántartásba kell vetetni. Ennek elmulasztása esetén az említettek által vásár a továbbiakban nem rendezhető, illetve piac nem tartható fenn, a jegyző köteles a vásárrendezést, illetve a piac fenntartását megtiltani.
A vásár- és piactartás jogosultságának feltételeit a Kormány - a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a következők szerint állapítja meg:1. § (1) A rendelet hatálya a vásárt rendezőkre, illetve piacot fenntartókra, valamint a vásáron, illetve piacon értékesítő tevékenységet folytatókra terjed ki.(2) A rendezhető országos és helyi vásárok, valamint a fenntartható piacok típusait a rendelet melléklete határozza meg.(3) E rendelet alkalmazásábana) vásár: országos vagy helyi jelleggel rendezett olyan adásvételi lehetőség, ahol az áruk kínálatát kijelölt helyen - általában nyílt területen - rendszerint kirakodással mutatják be;b) piac: általában napi, esetenként heti szükségletek kielégítésére szolgáló - rendszerint szabadtéri - adásvételi lehetőség, ahol a jogszabályok által lehetővé tett körben élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat és egyes háztartási cikkeket árusítanak;c) vásárcsarnok: az oldalfalakkal körülhatárolt fedett építményben működő piac;d) használt cikk: az eredeti célra még rendeltetésszerűen használatható, újraértékesített termék. Nem tekinthető használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, az importált nemesfém termék és drágakő, továbbá a változatlan (kijavított) állapotban már nem értékesíthető nemesfém termék és drágakő;e) alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a jegyző által meghatározott ideig tartó és nyilvántartásba vett vásár.(4) A vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására - ideértve a jövedéki termékek árusítását is - a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A vásárcsarnokra a piacra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.2. § (1) Vásár rendezésére és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Vásárt, illetve piacot a helyi önkormányzat (a fővárosban: főváros és kerületei), továbbá gazdálkodó szervezet és gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy rendezhet, illetve tarthat fenn, ha a vásár, illetve piac helye szerint illetékes település, a fővárosban a kerület jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba vette. A hatósági nyilvántartásra az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályai az irányadók.(2) A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez - az e) és h) pontban foglaltak kivételével, hiteles másolatban - csatolni kell:a) a cég (egyéni cég) bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;b) egyéb gazdálkodó szervezet esetén a cég bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;c) társadalmi szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását;d) alapítvány esetén az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételének igazolását;e) a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve az egyéni vállalkozó esetében azt az okiratot, amelyből megállapítható, hogy az 1988. évi VI. törvény 29. és az 1990. évi V. törvény 5. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn;f) a (4) bekezdés a) pontjában előírt feltétel meglétét tanúsító okiratokat, az (5) bekezdésben megjelölt szakhatósági és egyéb hatósági engedélyeket;g) a területhasználat jogszerűségét igazoló okiratot;h) A kérelmező kötelezettséget vállaló nyilatkozatát arról, hogy - vásár, illetve piac befogadóképességének határáig - mindazok számára lehetővé teszi a vásári (piaci) árusítást, akik részére azt a jogszabály megengedi, továbbá érvényt szerez e jogszabályban meghatározott előírásoknak és tilalmaknak, valamint ellenőrzi a vásár, illetve a piac rendjét.(3) A (2) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt iratokat eredetben kell a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez csatolni.(4) A jegyző a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba veszi, ha az azt rendező, illetve fenntartó rendelkezika) a rendezni kívánt vásár, illetve fenntartani kívánt piac szakmai jellegének (típusának) az (5) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő területtel és felszereltséggel;b) a szükséges szakhatósági engedélyekkel;c) egyéni vállalkozó esetében egyéni cégként történt cégbejegyzéssel; továbbád) ha a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás élelmiszer-higiéniai kirendeltsége (a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség) részére állandó jelleggel ingyenes helyiség használati jogot biztosít a vásár, illetve a piac területén.(5) A vásárrendezés, illetve a piactartás céljára igénybe venni kívánt terület akkor megfelelő, ha az - jellegétől függően - kielégíti a jogszabályban előírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeket, rendelkezik az értékesítőhelyek számának megfelelő gépkocsiparkoló hellyel. A kérelmezőnek rendelkeznie kell a jegyzőnek a létesítésre vonatkozó - általános rendezési terv figyelembevételével kialakított - előzetes hozzájárulásával, továbbá a fővárosban a területet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának alapján piactartásra kijelölték.(6) A jegyző határozatban közli a vásár rendezőjével, illetve a piac fenntartójával a szakhatóságok által előírt kötelezettségeket.3. § (1) Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.(2) Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba:a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;c) kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék;d) mérgező és veszélyes anyag;e) látást javító szemüveg, kontaktlencse;f) polgári használatra szolgáló kézi lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, robbanó- és robbantószer (ideértve a petárdát is), gázspray;g) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;h) kulturális javak;i) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;j) olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.(3) Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba:a) fűszerpaprika-őrlemény;b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint meghatározott jövedéki termék;c) növényvédő szer;d) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;e) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek).(4) A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és növényegészségügyi, köztisztasági előírásokat.4. § (1) Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősül. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - magánszemély árusíthat.(2) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólaga) a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot,b) a saját gazdaságban előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket,c) mézet (lépesmézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírtárusíthat, az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint.(3) Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik.(4) A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.(5) Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő - a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.(6) E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.5. § (1) A vásár, illetve piac rendjét a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét.(2) Ha a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az adott területen a vásárrendezői, illetve piacfenntartói tevékenységét megszünteti, köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.6. § (1) A vásárrendező köteles az általa tartandó vásárról típus és időpont megjelölésével legalább 30 nappal a megrendezést megelőzően írásban tájékoztatni a vásár helye szerint illetékes rendőrkapitányságot és vámhivatalt.(2) A vásár, illetve piac nyitva tartásának idejét - az önkormányzat által rendezett vásár, illetve fenntartott piac kivételével 05 és 20 óra között - a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti.(3) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az árusítást helypénz, a piaci árusító helyiségek (pavilon stb.) rendelkezésre bocsátása esetén bérleti díj fizetéséhez kötheti. Ezek mértékét a rendező (fenntartó) állapítja meg.7. § (1) A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a jegyző, önkormányzati rendeletben hatósági joggal felruházott piacfelügyelő, az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák végzik. A hatósági ellenőrzésre - eltérő szabályozás hiányában - az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.(2) A rendező (fenntartó) köteles a vásár, illetve a piac rendjét folyamatosan ellenőrizni.(3)(a rendelkezés 2000. szeptember 29-től hatályon kívül helyezve)8. § (1) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója e tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.(2) A 7. § (1) bekezdésében felsorolt - ellenőrzésre feljogosított - hatóságok kezdeményezhetik a vásár rendezőjének, a piac fenntartójának nyilvántartásból való törlését, amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy három esetben nem szerzett érvényt annak, hogy a vásár, illetve a piac területén az árusítás az e jogszabályban előírt feltételek szerint, illetve a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történjék.(3) A nyilvántartásból törölni kell azt, akia) a nyilvántartásba vett tevékenységét megszünteti,b) az e rendeletben előírt feltételeknek már nem felel meg,c) tevékenységét a jogszabályokban előírt kötelezettségeit megsértve folytatja, és ezzel az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítása ellenére sem hagy fel.(4) Az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelyet a nyilvántartásból a (2) bekezdésben meghatározott okból töröltek; továbbá az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelynek vezető tisztségviselői között olyan személy található, aki ugyanilyen okból törölt gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személynek vezető tisztségviselője volt; a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig nem vehető nyilvántartásba.(5) A nyilvántartásból való törlésről az érintetteken kívül a Cégbíróságot, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőt és az ellenőrzésre jogosult hatóságokat is értesíteni kell.9. § (1) Ez a rendelet 1995. július 1. napján lép hatályba.(2) A helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes közigazgatási hivatal vezetője - az 1987. évi XI. törvény rendelkezéseire figyelemmel - köteles kezdeményezni a hatályos helyi szabályozás rendelkezéseinek e rendelettel történő összhangba hozatalát.(3) A Kormány felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy az ipari és kereskedelmi, valamint a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a vásári, a piaci és a vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályait.(4) A már működő vásárok rendezőit, illetve piacok fenntartóit a rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a 2. §-ban foglaltak szerint nyilvántartásba kell vetetni. Ennek elmulasztása esetén az említettek által vásár a továbbiakban nem rendezhető, illetve piac nem tartható fenn, a jegyző köteles a vásárrendezést, illetve a piac fenntartását megtiltani.
Subscribe to:
Comments (Atom)